2019-ben Magyarországon több mint 700 milliárd forintot, a GDP 1,48%-át fordították kutatás-fejlesztésre. Ezzel az uniós tagállamok között a középmezőnyhöz tartoztunk. A K+F-ráfordítások folyó áron számított összege és GDP-hez mért nagysága az elmúlt tíz évben – kisebb hullámzások mellett – számottevően emelkedett. A kutatás-fejlesztés fő bázisát jelentő vállalkozói szektor szerepvállalása tovább erősödött. 2016–2018 között a legalább 10 fős vállalkozások 29%-a végzett innovációs tevékenységet.

2019-ben kismértékben nőtt a háztartásoknak értékesített villamos energia és földgáz mennyisége. A távhő- és melegvíz-fogyasztás mérséklődött. Az energiafelhasználást az időjárás és a lakóépületek korszerűsítése is befolyásolta. Bővült az ivóvíz- és a közcsatorna-hálózat. A közcsatornán elvezetett szennyvíz csaknem teljesen egészében tisztításra került. Emelkedett a közszolgáltatás keretében elkülönítetten gyűjtött települési hulladék aránya.

Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a rendszeres és részletes publikációk mellett a járványügyi veszélyhelyzet szempontjából legfontosabb területek folyamatainak alakulását bemutassuk, ezért már korlátozott információs bázison is végzünk gyorsbecsléseket. A HETI MONITOR című interaktív ábragyűjtemény napi/heti/havi frissítésű előzetes adatokon keresztül világít rá a vírushelyzet időszakának gazdasági és társadalmi hatásaira.

Közzététel: 2020.11.26.

Aktualizálva (Munkaerőpiac témakör): 2020.11.27.

A korábbiaknál részletesebb egészségstatisztikai adatok váltak elérhetővé a honlapunkon található összefoglaló táblagyűjteményünkben (STADAT). Az Egészségstatisztikai évkönyv az idén már nem jelent meg, ezért számos országos és területi adattal bővítettük a témakör tábláit. Az éves adatokat tartalmazó 53 tábla a korábbinál részletesebb információkat nyújt pl. a mentőkről, a kórházakról, a háziorvosokról, és új adatokat közlünk többek között az egészségügyi ellátás személyzetéről, az egészségügyi állapotról és a betegségekről.

Köszönjük annak a több mint 750 ezer válaszadónak a közreműködését, aki részt vett az Agrárcenzus 2020-ban! A 10 évente megszervezett, teljes körű mezőgazdasági összeírást idén két szakaszban szervezte meg a KSH: júniusban online, míg szeptember és november között összeírók segítségével lehetett kitölteni a kérdőívet. A legnagyobb arányban Budapesten töltötték ki interneten (29%), míg a legtöbb összeírandó cím Debrecenben volt (több mint 7 ezer).

Hazánkban a mezőgazdaság kibocsátása és bruttó hozzáadott értéke folyó áron 2012 óta nő. 2019-ben a kibocsátás meghaladta a 2,8 ezer milliárd, a bruttó hozzáadott érték pedig megközelítette az 1,2 ezer milliárd forintot. A kibocsátás volumene 0,4%-kal több volt az egy évvel korábbinál, a növekedéshez a gabonafélék járultak hozzá a legnagyobb mértékben. Az agrárium élőmunka-felhasználása tovább csökkent. 2019-ben az uniós agrárkibocsátás 1,9, ezen belül a növényi termékek 2,1%-át adta hazánk.

A Területi Statisztika című tudományos folyóirat most megjelent száma a 2020. évi Thirring Gusztáv-pályázat eredményhirdetését követően a társadalmi újratermelés 1970-es évekbeli területi egyenlőtlenségeiről, a közúti elérhetőség szerepéről, az élelmiszerdiszkontok helyzetéről, a közösségi média társadalomföldrajzi alkalmazásáról, valamint az első világháború előestéjére európai rangú kikötővé fejlődött Fiuméről közöl tanulmányokat.

A hazánkban található 19 funkcionális várostérségen belül a központi település és a vonzáskörzet ingatlanárai között jelentős különbségek vannak az ingatlan értékét és a 2014 és 2018 közötti áremelkedés mértékét tekintve. Szinte mindegyik várostérségben drágultak a családi házak és a társasházi lakások. A tanulmány az Európai Unió Urban Audit című programja során gyűjtött, előállított adatok felhasználásával az erre vonatkozó projekt keretében készült.

A Földön 422 millió ember él diabétesszel. Világnapját a Nemzetközi Diabétesz Szövetség (IDF) és a WHO ajánlására 1991 óta szervezik meg a szövetség tagszervezetei világszerte. Ezen a napon született Frederick Banting aki az inzulin felfedezéséért John McLeoddal megosztott orvosi Nobel-díjat kapott 1923-ban. A világnap a cukorbetegség globális térhódítására hívja fel a figyelmet, valamint arra, hogy az egészséges életmód, a diéta, a rendszeres fizikai aktivitás terjedését visszafordíthatja.