Mintegy 10 600 fő vett részt két hét alatt a négy hazai orvosképző egyetem és a KSH közreműködésével indított országos koronavírus-szűrővizsgálaton, melyből így megbízható becslés adható. A kerethiba figyelembe vételével a legmagasabb, 75 százalék feletti részvétel Veszprém, Nógrád és Pest megyében volt, míg a legjobban teljesítő megyeközpontban, Salgótarjánban a meghívottak 77 százaléka jelent meg.

A Magyar statisztikai zsebkönyv minden évben az első olyan részletes, minden témakört felölelő, táblázatos kiadvány, amely előzetes adatok alapján tájékoztatást ad az előző év társadalmi, gazdasági folyamatainak alakulásáról. Regionális fejezete az egyes régiókat mutatja be, nemzetközi fejezete pedig elsősorban az Európai Unió tagállamait jellemző főbb adatok összehasonlítására nyújt lehetőséget. A számok értelmezését módszertani leírás, a tájékozódást számos grafikon segíti.

A mezőgazdasági termelői árak 2020 I. negyedévében 6,2%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az élő állatok és állati termékek drágulása (16%) jelentősebb volt, mint a növényi termékeké (1,2%). A gabonafélék, a burgonya és a zöldségféléké ára csökkent, a gyümölcsöké erőteljesen emelkedett. Az élő állatok ára 21, ezen belül a sertésé 50%-kal nőtt. A ráfordítási árak (0,4%) a termelői áraknál kevésbé emelkedtek, az agrárolló értéke 105,8% volt.

A koronavírus-járvány miatt a mezőgazdasági munkák elvégzése hazánkban is gondot jelenthet, mivel nehezebb időszaki alkalmazottakat találni, részben a bevezetett határlezárások miatt is. A legnagyobb mértékben a gyümölcs- és szőlőtermesztők, valamint a kertészetek foglalkoztatnak idénymunkásokat. Az egyes ágazatokban a munkacsúcs az év során más-más időszakban jelentkezik, így eltérő a gazdaságok kitettsége attól függően, hogy a korlátozó intézkedések hatása, az esetleges munkaerőhiány meddig tart.

A KSH HETI MONITOR c. interaktív ábragyűjtemény napi/heti/havi frissítésű adatokon keresztül mutatja be a járványügyi veszélyhelyzet szempontjából legfontosabb területek folyamatainak alakulását.

A Nemzetközi Távközlési Egyesület 2002-ben kezdeményezte az internet világnapjának bevezetését. Napjainkra a legtöbb ember számára napi rutinná vált az internet használata. 2019-ben hazánkban a 16–74 évesek 75, az unióban 79%-a böngészett napi rendszerességgel a világhálón: többek között egészséggel kapcsolatos információkat kerestek, telefonáltak vagy állást kerestek.

A Statisztikai Szemle című tudományos folyóirat 2020. májusi számában folytatjuk Alan Krueger neves amerikai közgazdász munkásságának bemutatását, illetve az ágazati kapcsolatok mérlegének alkalmazási lehetőségeiről, a diszkrét választási modellekről és az élelmiszercímkék vásárlási szokásokban játszott szerepéről közlünk tanulmányokat. Könyvszemle rovatunk írása Vargha András változóorientált módszerekkel foglalkozó kötetét ismerteti.

A Területi Statisztika című tudományos folyóirat most megjelent számában a Kárpát-medencei külhoni magyarság főbb helyi önkormányzati és településszerkezeti jellemzőiről, a Kárpátaljáról Magyarországra irányuló vándorlás keretfeltételeinek, a hazánkban élő ukrajnai kötődésűek és a kárpátaljai magyarok lélekszámának változásáról, a gazdasági reziliencia és a városhálózaton belüli centralitás közötti összefüggésekről, a smart planning szerepéről, valamint Európa környezeti helyzetképéről és kilátásairól olvashatnak.

2020. január 1-jén az ország népessége 9 millió 769 ezer fő volt, 3,3 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. 2019-ben a halálozások száma gyorsabb ütemben csökkent, mint a születéseké, így a természetes népességfogyás üteme lassult. A nemzetközi vándorlás 37,1 ezer fős pozitív egyenlege jelentősen mérsékelte a népesség természetes fogyását. 21,9 ezer magyar költözött külföldre, miközben 23,2 ezren tértek haza. 28%-kal több pár kötött házasságot, számuk az elmúlt 30 évet tekintve a legmagasabb volt.